1909. október 16-án született Mezei Mária (archívum)
A Vártalak című dal Mezei Mária előadásában megtekinthető itt

„Hogyan kellene élni? Addig is, amíg jön a Csoda.
Addig is, amíg várod. De az is lehet, hogy nem jön.
Az is lehet, hogy hiába vársz. Az is lehet, hogy így
múlik az élet. Csodavárón. Csodátlanul...
Ezért kell vállalni mindent. Szenvedést, bajt,
sebet, vért, kétségbeejtő kudarcok végtelen sorát,
marást, és szúrást, csípést és döfést
s egy életen át annyi halált, mert jön... jön a Csoda.
Mert van Csoda.
Erre kell készülni, ezt kell várni az alatt a rongyos
pár évtized alatt, ameddig tart ez a keskeny, hitvány
kis út. S ha nem is jön, úgy kell végigjátszani
a szerepet, földi élet-maszkunk furcsa,
szánalmas figuráját, hogy »Bal I.«-ről
minden pillanatban beléphet a színpadra a Csoda,
ez a várvavárt szereplő,
csak mindig, mindig mondd, éld, keresd,
variáld a szöveget, hátha egyszer mégis sikerül
átélned, sikerül kimondanod a bűvös Végszót.”
Mezei Mária, 1941
Mezei Mária ebben a Petőfi Sándor utcai házban élt 1950-től haláláig, 1983-ig. Az épület ma emlékház. Részlet a Budakeszi évszázadai a harmadik évezred kezdetéig című könyvből. Ugyanebben a monográfiában olvasható Fazekas Eszter írása: In memoriam Mezei Mária. A színésznő nevét viseli Budakeszin egy utca, a Mezei Mária Művészeti Iskola, Budapesten pedig a Mezei Mária Szeretetszínház.
Egykori színházi plakátok Mezei Mária szerepeiről
Ajánló könyvtárunk anyagából:
| Mezei Mária: Kedves hatalom! „Mezei Mária, az ünnepelt filmcsillag, a színházba járók körülrajongott kedvence 1949-ben egy reggel arra ébredt, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a „franciás” és „zsoltáros” Mezeit nem kívánatos személynek nyilvánította, és a Liliputi Színházba száműzte. Varieté, cirkusz, éjszakai lokálok: művészi megaláztatás volt osztályrésze évekig. A Vidám Színpadon - nevelő célzattal! - kinevezték WC felelősnek. Segélykérő levelet írt a miniszternek. Nem kapott választ. Segélykérő levelet írt színdirektoroknak. Néha kapott választ, néha nem. A színésznő a hatalmat soha nem hódította meg. A közönséget mindig. Szigethy Gábor bevezetője után e leveleket olvashatjuk a könyvben.” Libri |
![]() |
|
Mezei Mária: Vallomástöredékek |
![]() |
| Barabás Tamás: Mezei Mária „... ezt írja apjáról: „Volt egy óriási hibája, mellyel azonban minden rokonérzésemet megnyerte, ha felismerte az igazságot, akkor azt ki is mondta”. Mezei Mária is mindig ezt tette...” Barabás Tamás előszavából |
![]() |
| Levelek apámnak „... elkerülve a szülői háztól, 1931 februárjától kezdve rendszeresen levelezik édesapjával, annak - Anyukának szólított - második feleségével és édesanyjaként szeretett mostohatestvérével, Vilmával… A Mezei Mária hagyatékában fellelhető kéziratanyag – amelyet a művésznő férje, Lelbach János ajándékozott a Ruttkai Éva emlékszoba színháztörténeti gyűjteményének - ebben a kötetben néhány olvashatatlan szó és néhány megfejthetetlen mondat kivételével hiánytalanul megtalálható...” Szigeti Gábor |
![]() |
| A bujdosó lány hazatért (Mezei Mária búcsúztatása). In: Confessio, 1983/3. p. 105-109. Teljes szöveg | ![]() |





