Csukás István: Harangvirág, meggyfa

Harangvirág csöngettyűz,

apró csengők nyelvelnek.

Harangvirág a pohárban,

mint a szelek viharában,

békét kondít egeknek.

 

Meggyfa: fehér menyasszony,

kivirul minden tavaszon,

nem tudja miért fakasszon

 

öntestéből virágokat,

semmiből, magból világokat

s ősszel veszítsen lombokat,

csak növeszti méhnek, égnek,

zümmögve nyarat ígérnek -

súlyos mámornak, holdtöltének;

 

s még jönnek a fagyosszentek,

fagyot hoznak, rendet tesznek,

fagyos újjal ölelgetnek.